2003. májusi (archív) leltár
2003. 05. 27
Szellemek a havasok aljában
Mi a jellegzetesen magyar tarsoly, a régmúlt és jelen értelmezésében? Méltóságjelvény, rangjelzés, ornamentika, hit, emlékeztető, üzenet, ruházati kiegészítő, zseb, gondolkodásmód, életforma? A gyergyói Tölgyesi-András Béla nem csupán felteszi magának e kérdéseket: nap mint nap ebben él.
tova...
2003. 05. 26
Cukrozott kémlelés
Muszóka a szárnysegéd.
Civilben az anyám felügyeltje.
Ha ide látogatnak, eltéblábol, többnyire az előtérben, búvik anyámszoknyába, onnét sipákolja: sia editkeee. Ha felé indulok, hanyatt-homlok iszkol a fürdőig, zuhanyfüggönybe csimpaszkodik. Egyszer a parkban futottam össze velük, játékos kergetőzédre akkor sem volt hajlandó, bőgicsélésbe hajlón visibált végsőkig kétségbeesetten amint egy bokor körül hajkurásztam. Azt hivén: mint minden normális hároméves, aki látta már e cselt a tomésdzserrís rajzfilmben, nyilván élvezettel sikkantgat.
Node mától más a helyzet. Gyejeee, mer sagom van!kiáltott a délben bilikózva - meséli anyu a mögébúvóról. Nem vagyok hóóóójag nyüszít fel Muszóka, s könnyekkel dunsztoló meggyőzőmunka következne igaza alátámasztására, hacsak nem épp akkor surranna el Cirómiró mellette. Besirül a saroknál, hopp, ágyamra fel. Muszóka elakadt produkcióját feledvén totyog be utána. Ajtótcsuk anyu. Mire fordulnék intőn, mihez ne matasson, már átzongorázta a billentyűst, ágyterítő átszántva, kisnaptár (RMDSZ-tulipántos) elorozva. (Utóbbi kettő fenemód bírja a gyűrődést.)
tova...
2003. 05. 14
Folyton utazásra készülök
- Beszélgetés Sebestyén Rita Budapesten élő esszéíróval, szabadúszó dramaturggal -
"Rendkívül vonzó az a nyelv, amely világlátásunk racionalizálható, cselekménnyé, figurákká artikulálható szegmensét egy időre felcseréli érzetekre, formákra, újragondolt testrészekre, újjászülető test-tér viszonyokra, ritmusokra. Úgy hiszem, hamarosan többet fogunk ezen a nyelven érteni és beszélni, mint eddig tettük."
tova...
2003. 05. 09
Egy bennfentest állatmeséje
Van egy rókám. Ahogy most itt könyöklök, őt látom. Farkasszem - mondhatni kis kancsalítással, szófordulás kedvéért farkazosva le szegényt (vice versa nem sütöm el).
Nem is könyökölök. Nem, sose. (Mindig akad, ki nekem.) És kikérem magamnak, ha úgy látszna. De most ezt a rókát kérem ki. Van. Már egy hete csak őt látom, hónapja tán. Nap mint nap, bármerre fordulok - ő ott van. (Nem nagyon fordulok.) Nem tudom, még nem, hiányzana-é ha nem lenne, ily drámai érzelmeskedésbe nem is bocsájtkozom. (Jével vagy jétlen?) De tudom, kell oda a szemsarokba. (Sarkiróka?) Kell oda, helye van neki, szemet szúrt - beakadt (beakadt nekem). Nem tüsök, nem karcol, nem véreztet - ottvan.
tova...
Keresztút a falban
Műkincsféltés miatt évtizedek óta titokban tartva, rendhagyó keresztút-ábrázolás tulajdonosa a gyergyói örmény egyház. A biztonságos helyen tartott igen értékes domborművek plakát-technika kivitelezésű reprodukciói nemrégiben ismét - szó szerint - "napvilágra" kerültek: a gyergyói örmény műemléktemplom kőfalának üregeiben állították ki őket.
tova...