Az ágy közös, a párna nem - vagy fordítva. Minden ki-be, feje tetejére
fordítható, ellen és továbbmagyarázható, egészen addig, míg már harmadszor
fordul, s a nyirkos meleg felforrósodik. Megnő, mint a láz, betölti a
tereket, mindent eláraszt. Hidegrázás, citerázás s az ördög a bőrünk alatt,
mert az ördög sohasem alszik, még éjjeli 3-kor sem. Sőt.
Elölről kezdodik minden, mert hús ízű a meleg, s ez olyan egyszerű.
Perseveratio.
Sercegünk folytottan, mint a düh. Sötét fejmozdulat, kezek, lángok
mindenütt.
Elgondolunk egyet-kettőt, még hármat is, csak lélegzeni bírjunk. Itt a
szilánkos fagy is, belevacog költözködő árnyakba, s arra gondol, majd csak
megvirrad.
Bárány légy, kisbárány mon cherry, édesem.
Mindez after fuckin* eight volt, s kilógott a nyúl füle. Be is lóghatott
volna, de ez mindig nem működik, úgyhogy kiugrott a gombóc a fazékból.
Szürke kutya tarka (?), se füle se álma.
Meg aztán különben is: hány füle van a nyuszinak, ha se füle, se farka?
