- És jöttem egy este a Katonából, ott lakom nem messze a színháztól, a Dorottya utcában, és ahogy mentem hazafelé, hirtelen iszonyú rosszullét fogott el...
- Hörcsi.
- Tessék?
- Hörcsi.
- Még mindig úgy eszem?
- Úgy. Mind a két pofazacskódat megtömöd, és úgy rágsz, mintha most ennél utoljára.
- Szeretlek.
- Megint túl gyakran mondod.
- Elkopik, ugye?
- El.
- Szeretlek.
- És?
- Hol is tartottam?
- Hát hogy mentél haza, és rosszul lettél.
- Ja igen. Őrült meleg volt Pesten, negyven fok, talán azért... a lényeg, hogy nagyon rosszul lettem, csak annyi erőm volt, hogy eltántorogjak a legközelebbi falig, és nekitámaszkodjak... micsoda látvány lehettem, a Váci utca kellős közepén: álltam, támasztottam a falat, néha megtörültem a homlokomat... elájulhattam ott a falnál, mert egyszercsak szörnyű látomást láttam... tűz kerekedett hirtelen, a tűzből ördög táncolt elő, és a... a férfiasságom felé kapkodott...
- Még mindig olyan szégyenlős vagy.
- Még mindig folyton közbeszólsz.
- Na most meg replikázol.
- Csak neked szabad?
- Igen.
- Bocsánat, nem tudtam.
- Folytasd inkább.
- Folyton a farkam felé kapkodott, én meg rémülten ugrándoztam, védtem magam... közben mondhatott is valamit, mozgott a szája... érdekes, az én darabom is erről szólt...
- Modern Faust?
- Honnan tudod?
- Kitaláltam.
- Az intuíciód mindig kifogástalanul működött.
- A premonícióm.
- Akkor a premoníciód. Nem ugyanaz?
- Nem.
- Sose tudtam ezeket a finom különbségeket.
- Nem. Nade...
- Nade... Honnan tudtad?
- Minden mondatodat így kezdted.
- Kivéve azt, hogy szeretlek.
- Azt nem.
- Nem sikerült letépnie rólam, bár egyre dühödtebben kapkodott felé, én meg egyre rémültebben hadonásztam, míg végül kétségbeesésemben ordítottam egyet. Akkor eltűntek a lángok, Mefisztó pedig egész egyszerűen elhamvadt.
- De hogy jön ide Isten?
- Hazaértem, levettem a Bibliát a polcról, és találomra kinyitottam. Az Apostolok Cselekedeteinél nyílt ki. "És lészen az utolsó napokba, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Lelkemből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és lányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és álmokat álmodnak a vének." Apostolok Cselekedetei 2, 17.
- És azóta hiszel Benne?
- Úgy érzem, Ő segített, még akkor is, ha nem mutatkozott meg.