1. Azt írják a lapok, hogy fellazulnak az országhatárok... Hát akkor végre az álmotok teljesül, s mindketten Bulgáriába emigrálhattok. Kérdem: Plovdiv vagy Isztambul?

* Sok mindent írnak a lapok, viszont egy biztos: az országhatárok minden tavasszal fellazulnak, akárcsak eddig. Amikor leolvad a rájuk fagyott jég. És akkor lehet csúszkálni. Akár Bulgária felé is, mondom ide-oda mozgásos fejingatással (jelentése bjlgárul: "nem tudom"). Hogy (rém)álom? Válaszolom: Plovbul. Olyan, mint a pitbull, csak nem tudja. Ezért sokkal szelídebb. Erről sem tud.

* Én ilyenkor - bocs -, de hibernálok. Vagyis csak állok. Vagy csak ülök. Vagy csak fekszem. Vagy csak ébren fetrengek a barlangomban. Még hogy Plovdiv, még hogy Isztambul? Még az obori piac se!

2. Félretéve a viccet: most már Orbán akarja elmagyarosítani a románokat vagy Kovács csökött meg a proletár internacionalizmus szintjén?

* Igen. Dá. Dágen. Proletárok világai, közösüljetek!

* Orbán azt csinálta, hogy előreszaladva menekült, mig észre nem vette, hogy senki se kergeti. Akkor mán késő volt. Kovács ennek épp a forditottját csinálja. Majd kiderül, ki figurája az életrevalóbb.

3. Mire futná a Nastase erejéből a Hungária körúton? Úgy értem, kidobófiúnak vajon felvennék-e a Hiltonba?

* Ott el szok szédülni, amint körbe-körbe, karikába. Ezért másképp beszél, mint idehaza. De aztán végül így meg úgy. Kihányó legénynek nem megy (el). Ahhoz puha. De masszőrnek igencsak. Már azért is, mert nagyon hobbijává vált, hogy fűnek-fának odamasszarintson.

* A Hiltonban még én es jártam, igaz, ki kellett fizetni ám a cechet, de nem kidobófiú voltam, hanem szállóvendég. Gondolom, ezt Nastase is utánam csinálhatja. Aztán három hónapra mind kereshet ott munkát, ha éppen szezonja van...

4. Igaz, hogy bin Laden Bukarestben bújkál?

* Valami ilyesmit én is hallottam. Állítólag a keleti külvárosban húzta meg magát, halkan orosz munkadalokat énekel, titokban kólát nyeldes, néha könnyeket, ilyenkor fehér port szór gyérülő szakállára. Ha hinni lehet a népnyelvnek, fáradhatatlanul újraépíti kicsiben a fél Nyűjorkot, és minden nap félretesz egy dollárt jótékonysági célokra. Álneve, azonos források szerint: Kábulszusz Popescu (nyers és fonetikus fordításban: Fel a fejjel, Popeszku!). Mikor unatkozik, sportkocsikat uszít rá harci kutyákra. Ezzel nem lóg ki a helyi összképből.

* Épp a tegnap találkoztam vele, egy ládán ült és szotyolát vagyis tökmagot pökött. Kérdeztem, mit keresel te azon a ládán, amit ő úgy érthetett, hogy "blablabla laden", s mikor a nevét meghallotta, akkor néma undorral elvegyült a bukuresti romatömegben.

5. Odavan a világ, hogy manipulálták a disznók génjeit Skóciában, közben disznó gének nagy mennyiségben voltak Kelet-Európában. Mi erről nektek a tapasztalatotok?

* Ilyen szempontból tényleg nem skót Kelet-Európa: többek között önelégültségtől röfögő, az apró beteljesülések csalóka pocsolyájában hempergő legén(y)eket és bő zseb ügyében "malackodó" le(h)ányokat szép számmal termel manapság is. Örvend is ennek, aki tud vagy akar. Még kér belőle, úgy tűnik.

* Minek a disznót manipulkálni, mikor itt van a szalonnája, meg a tepertője? Hát a disznóságok génjével mán senki se törődik?!!!

6. Milyen állatnak a génjein szeretnétek ti magatok változtatni, ha tehetnétek?

* Itt és most talán a zoon politikon nevű lélegző képződményről lenne szó (a szótár szerint a. m.: a társadalomban élő állat). Ez ugyanis nálunkfelé bi(s)zarr, visszataszító kereszteződése a csigának, a papagájnak, a struccnak, a lajhárnak és a szarkának. Hát ezért.

* A balfácánnak - legalább a jobbfácán szintjéig. De ha ez sikerül, akkor: "az értelemig és tovább!"

BÚÉK, kalaplengetve maradok a messzi távolban, ugye:

Periszkóp Pál s. k. Bakter Bálint++

1. Azt mondja Juszuf a Próbadrámában: "Maga nem látja, hogy itt különböző történetek keresztezik egymást?" Szerzőként magad is ezt érzed?

- Ez a felismerés engem is megkavart. Volt egy alapelképzelésem a történésekről, de azt nem tudhattam, hogy egyik szereplőm előbb-utóbb kijelenti, hogy bizony baleset történt. Ennek következtében nem egy elvont találkozásnak vagyunk a szemtanúi, hanem két szükségszerűen zajló folyamat metszéspontjának, annak a véletlennek, amit Juszuf a történet elején oly együgyű kitartással ismételget.

2. Az mégsem lehet igaz, hogy: "Ez a teremtő egy korlátolt fickó".

- De. Viszont nem biztos, hogy azért, mert nem látja be teremtményei végességét, kiszámíthatatlanságát, hanem inkább azért, mert nem erőszakolta rájuk ötödik végtagként a jóérzést.

3. És akkor: "Dohota nárem kaviszu"?

- Azt szeretném közölni, hogy egy tökéletesen és utasításszerűen működő emberi gépezetből, ha valamilyen okból kifolyólag egy mikroszkopikus nagyságú elemet kiemelünk, akkor a gépezet tetemesebb része begörcsöl. Ez történik Abával és Zömfővel, mindketten bölcsek és látszólag uralják helyzetüket, fölényben vannak a másik két "szereplővel" szemben, akár egy egész életet le tudnának élni száraz utasításokat követve...egyszóval rendelkeznek x tulajdonsággal, mégis, ha megfosztjuk őket szerepüktől, nem lesz jellemző rájuk az emberi leleményesség. És akkor, kik ők?

(Ha valakinek az interjú felkeltette a kíváncsiságát, megtalálja a Próbadrámát "alkotás közben" a Café KÉK CENK Bordos-performanszában:
http://www.geocities.com/istjan/cafefoto.html )

1. Ha jól hallottam a Stockholmi Magyar Házban október végén elhangzott előadásod, Molnár Gusztáv szerinted történelemhamisító - részleteznéd...?

- Stockholmi előadásomnak a történethamisítás kérdése csak egyik oldalszála volt, és mindenekelőtt az 1863-64-es szebeni "országgyűlés" értelmezésével és a korabeli magyar politika megítélésével volt kapcsolatos.
Az akkori helyzet röviden: Magyarország fölött az oroszok segítségének köszönhetően győzedelmeskedő Ferenc József császár az osztrák kormány közreműködésével provinciák egyesületévé akarta átszervezni a birodalmát, amelyben Magyarország, Erdély és Horvátország éppúgy egy-egy tartománnyá lett volna, mint mondjuk Galícia. Ennek érdekében népeit gyors egymásutánban megajándékozta két "örökérvényű alkotmánnyal", az Októberi Diplomával és a Februári Pátenssel. A tervek értelmében a császár beleszólási joggal bírt a tartományi gyűlések (a szebeni diéta is ez volt valójában), de még inkább a legfőbb törvényhozási szervként eltervezett birodalmi tanács összetételébe. A '48-as törvényeket, amiket alkotmányos országgyűlések szavaztak meg, semmiseknek nyilvánították. Mindez a magyar királyság eltörlését, a jogfolytonosság megszüntetését és a legyőzöttek fölötti önkényuralomnak a törvényesség álarcában történő beiktatását jelentette volna. Mivel a magyar politikusok ehhez nem voltak hajlandók jóváhagyásukat adni, testületileg távol maradtak a szebeni összejöveteltől, ahol a megjelent román és szász követek megszavazták az osztrák kormány által elébük terjesztett törvényjavaslatokat. Ezek között olyanok is voltak, amelyek az etnikumok egyenjogúsítására vonatkoztak, és amelyeket a magyar küldöttek is megszavaztak volna (előtanácskozásukon két napon át erről tárgyaltak), ha törvényesnek ismerhették volna el a szebeni gyűlést.
Molnár Gusztáv számára, aki az életképes provinciák, az egységes Európán belüli nemzetsemleges szétaprózódás és a helyi "transznacionális" szövetkezés ábrándjainak szerelmese lett*) , nem az 1848-as utolsó (kolozsvári) nemesi diéta (országgyűlés) mond többet Erdélyről, ahol megszavazták a Magyarországgal való uniót, az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítást és az úrbéri szolgáltatások megszüntetését, hanem az önkényuralom idején Szebenben lezajlott 1863-64-i. Maga is megállapítja, hogy a románok az instrumentum regni (az uralom eszköze) szerepét játszották Ausztria számára a magyarokkal szemben, ez azonban nem akadályozza meg őt abban, hogy a Szebenben lezajlottakat "történelmi jelentőségűeknek" minősítse és "a konszociatív liberalizmus összeurópai szinten is figyelemreméltó előképének" tekintse. Erre utalva stockholmi előadásomban megállapítottam, hogy ha a múlt eseményeiből "önkényesen értelmezett, mai teóriákba beleillő tényeket emelünk ki indokolatlanul, akkor a román történetírás 'legjobb' hagyományait, vagyis a történethamisítást folytatjuk."

2. Egy másik erdélyi filozófus, Bíró Béla a Café Stockholm-Torontó oldalain is megpróbálkozott a magyar nemzet fogalmának meghatározásával. szerinte létezik a nemzet és él - rokonszenvesebb számodra ez utóbbi megfogalmazás?

- Egyetértek Bíró Bélával: a nemzet élő valóság.

3. Hogyan fogalmaznád meg a saját szavaiddal a nemzet vagy a magyar nemzet fogalmát?

- Nem érzem magam hivatottnak nemzet-meghatározások megfogalmazására. Számomra kétségtelen, hogy a kultúrnemzet fogalma fedi leginkább a valóságot. Az államnemzet művibb képződmény, de ez tény nem akadálya annak, hogy valóban létezzen bizonyos "alkotmányos patriotizmus" is. Országa és kisebbsége válogatja.

---

*)   (vissza)
1.
PROVINCIA
2000. május - I. évfolyam 2. szám
Molnár Gusztáv: Polgári regionalizmus (I.)
2.
PROVINCIA
2000. június - I. évfolyam 3. szám
Molnár Gusztáv: Polgári regionalizmus (2.)
3.
PROVINCIA
2001. január-február - II. évfolyam 1-2 (9-10)
Molnár Gusztáv: Mi, erdélyiek
4.
PROVINCIA, 2001. 4. szám
Molnár Gusztáv: Búcsú egy elképzelt hazától. Az erdélyi kérdés
5.
PROVINCIA, 2001. 5. szám
MOLNÁR Gusztáv: A státustörvény és az erdélyi kontextus

A PROVINCIA című folyóirat minden száma megtalálható a világhálón: www.provincia.ro/mindex.html

1. Önök a Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítványa nevében internetes honoldalt alapítottak határon túli magyarok számára - milyen határokra gondol?

- Elsősorban az anyaország területén kívül élő magyar egyének, szervezetek, csoportok, intézmények számára szertenénk egy kapcsolatteremtési rendszert létrehozni. Természetesen örömmel fogadjuk az anyaországban élők érdeklődését is.

2. Mi a célja konkrétan a honoldaluknak?

- Célunk, hogy a határon túli magyarok részére lehetővé tegyünk minden olyan kulturális, gazdasági, egészségügyi, nevelést és társadalmi beilleszkedést segítő információ elérését, amelyhez egyébként csak nehezen jutnának hozzá.
Internetes honlapunkon működő információs adatbázisban bárki és bármilyen szervezet bemutathatja tevékenységét és, beírhatja elképzeléseit. www.htmik.hu

3. Miért nevezik Önök "kiemelten közhasznú"-nak a vállalkozást?

- A "kiemelten közhasznú" címet kevés szervezet tudhatja magáénak. Ez a cím többek között kedvezőbb adózási feltételeket biztosít a támogatóinknak. Ennek alátámasztására a Határon Túli Magyarok Hivatalától kapott levelünkből szeretnék idézni:
"Az alapítvány tevékenysége olyan közfeladat, amely a HTMH-t létrehozó kormányrendelet alapján állami szerv által ellátandó feledat."

4. Kik Önök - kik készítik a honoldalt, hányan?

- A tecnikai munkatársainkon kívül, dr. Szabóné dr. Kiskéri Mária - jogász, Balassa Zsófia dr. - orvos, Udvari Zita - tanár és Balassa Bálint - művelődésszervező.

5. Mennyire fognak együttműködni más hasonló internetes lappal, például a Café Stockholm-Torontóval. Vagy Önök csak egyéneket fogadnak be, hirdetnek és segítenek?

Mint ahogy említettem, a mi fő célunk az információközvetítés, és a kapcsolatteremtés a külhoni magyarságra vonatkozóan. Az olyan szervezetekkel, akik hasonló témakörben szeretnének dolgozni, örömmel együttműködünk.

6. Oly nagyméretű-e az Önök vállalkozása, hogy fölöslegessé tegye a most készülő Magyar Online Net-et vagy a "világrádiós" Király József dédelgetett Magyar Internet tervét?

- A külhoni magyarsággal kapcsolatos témaköröknek igen széles skálája van. Mi olyan információkat szeretnénk egybegyűjteni, ami a külhoni magyarság kulturális, gazdasági és egyéb tekintetű együttműködését elősegíti.

7. Mi az Önök honlapcíme és hova lehet Önöknek írni?

- A weboldalunk: www.htmik.hu
- e-mail címünk: ik@axelero.hu