1. A Transindexen megjelent cikked szerint Tőkés továbbra is az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, jól értettem?

- Ha elfogadjuk ezt a cikkben felvázolt jogértelmezést - melyért Tibori Szabó Zoltánt illeti köszönet - akkor igen. Amúgy ezt az értelmezést én is némileg ironikusan adtam elő a szövegben, utalva arra, hogy ez akár valóságtól elrugaszkodott jogászkodáskodásnak tűnhet tekintve, hogy az RMDSZ szatmári kongresszusán végig az volt a levegőben, hogy most aztán megszabadulunk Tőkés Lászlótól!

Számomra pontosan ez a jelenség fontos, ti. az, hogy nincs karakánság az erdélyi politikában (vagy a politikusokban), hogy világosan mondjanak ki vagy vigyenek véghez dolgokat. Maszatolás folyik, elvek és ideológiák kavarása, ráadásul olyan ideológiáké, amelyek eredeti lelőhelyükön, azaz Magyarországon sem vegytiszták, sőt. Pl. az MSZP-nek alig van - mondjuk így - eszmei mondanivalója, a Fidesznek meg ideológiai szó- és agymenése van, valószínűleg az 1993-94-es liberálisból neokonzervatívvá válást kompenzálandó, másrészt azért, mert a közélet iránt érdeklődők mégiscsak többre vágynak, mint olyan típusú szövegekre, hogy "gyüvünk és oszt ócsítjuk a forintot". Ezek a politikai irányultságok pedig Erdélybe importálva még inkább elkoszolódnak.

Visszatérve: ebben a maszatolásban Tőkés László is elmarasztalható, mert akár ő maga is felhívhatta volna a figyelmet a tisztázás kedvéért erre a joghézagra, mikor bejelentette, elfogadja a kongresszus döntését. Tehát volt egy félszájjal kimondott döntés, amire volt egy félszájjal kimondott elfogadás, ami mindenre alkalmas, csak világos politizálásra nem. Ez egy érdekes helyzet: gazdasági, történelmi-tradicionális, nyelvi és ezernyi egyéb törés mentén rendkívül széttagolt romániai társadalom felett egy ideológiailag összemosott, gazdaságilag is összefonódott politikai elit lógatja a lábát. (A széttagoltságra jellemzően gondoljuk végig, mekkora különbség van egy nagyváradi polgárcsalád és egy máramarosi vagy galaci család között!) Mindez egy szociológus számára izgalmas lehet, de a politikamániás újságírót legalábbis elszomorítja vagy egyenesen cinikussá teszi.

2. Mi az "aktuális" az Erdélyi Riportnál - más szóval: szerinted miért nem közölték a te szóbanforgó szöveged?

- Meg kell védenem az Erdélyi Riportot: minden szerkesztőségnek joga, hogy az általa valamely okból kényelmetlennek vagy felvállalhatatlannak talált szöveget ne közölje. Stanik István főszerkesztő különben azt állítja, nem elvi okok gátolták őket, hanem anyagtorlódás miatt aktuálisabb írásokat választottak. Amúgy én nem gyártanék dogmát a sajtó kiegyensúlyozottságából. Ha a lehetséges véleményáramlatok nagyrésze megszólalási lehetőséghez jut, akkor a sajtó egészében korrektnek tekinthető. Persze így a kiegyensúlyozott tájékozódás több pénzébe kerül az olvasónak... dehát a lapok is meg kell éljenek valamiből. (Vagy az olvasók lemondanak a kiegyensúlyozottságról.)

A Riport esetében az is benne van a játékban, hogy lehetnek a lap tulajdonosának is tartalmi elvárásai, csak az a mérték kérdéses, hogy ennek mennyire mennek elébe a lap vezetői. Itt is az a szerencsés, ha előre szerződéssel rögzített játékszabályok vannak. Ha nincsenek, akkor eseti alkuk, előítéletek, előfeltevések és ki nem mondott elvárások döntenek egyes írások felől, ami amellett, hogy a fent taglalt általános koszt dagasztja, szerintem nem használ sem a lapot szerkesztők, sem a lapot tulajdonlók idegeinek.

Amúgy továbbra is sajnálom, hogy nem a Riport közölte a szöveget, mert így kisebb valószínűséggel jut el azokhoz, akinek célozva volt.

3. Visszatérve az RMDSz-re... puccsokkal fognak szórakoztatni bennünket ezután a romániai politikusok?

- Ha már szórakoztatnák, az nagy előrelépés volna, mert alig van porszagúbb és unalmasabb dolog a romániai magyar politizálásnál. Például már - ha már szórakoztatás és a változatosság a téma - már 1992-93-ban is felmerült, hogy szükség volna egy másik romániai magyar pártra. Tíz év múlva is ott tartunk szinte, hogy akár az RMDSZ ellenzéke is tart ettől a felvetéstől. Pedig egy ilyen formációnak annyi haszna bizonyosan volna, hogy a konkurencia hatása rávenné az RMDSZ-t a hatékonyabb politizálására és a propaganda visszafogására.

1. Tiéd a következő bemutató az Ungparty virtuális-sorozatában. Szerinted mire jó egy virtuális könyv?

- A "vk"-nak két lényeges vonatkozását látom:
Az egyik a játék. Megvallom, határtalan örömmel veszek benne részt. Az élet tele van véresen komoly dolgokkal - különösen az utóbbi időben érezzünk a véres valóság fenyegetését. Bédéká virtuális játéka ezzel szemben egy olyan kihívás, amelyben a "játékosok" vagyis résztvevők minden várható felelősség, felelősségrevonás és konzekvencia nélkül szabadjára engedhetik fantáziájukat. Más TV-t néz, olvas, az interneten lóg, kompjúter-játékokat játszik, mi virtuális kényvet írunk és adunk ki. Nekem ez szellemi kikapcsolódás, amely egyben motivál, megmozgatja bennem az alkotási vágyat.
A másik pedig a tudatos paródia, fricska. Az első könyvvel - szerintem - sikerült a résztvevőknek kicsit kifigurázni a könyvpiaci mechanizmusokat, a "kanonizációt", a kiválasztás és kiválasztódás szent jelenségét, módszereit, menetét. Hogy ez mennyire sikeres volt, arra számomra bizonyíték, hogy szakértőknek is csak a végén tűnt föl: maga a mennybe dicsért mű nincs. Hogy a király meztelen. Ezért most, hogy ez kitudódott, nem is várok a kortárs lapszerkesztőktől, kritikusoktól hasonló "aha-élményt", de ettől még maga a dolog, a játék jónak ígérkezhet.

2. Mi lesz a címe meg a témája a saját "vk"-dnak?

- Meglepetésként ért a szavazás eredménye. Ugyan egyre nagyobb kedvvel firkálok, de változatlanul nem tartom magam írónak. Ezért nem igazán értem, mivel vívtam ki ezt a megtiszteltetést. Mindegy, örülök neki, mert - lásd fent.
Hogy kérdésedre válaszoljak: Életmű kötet lesz. A címét még nem döntöttem el, de 20-ig van még erre időm. A korrektség azt írja elő, hogy a címet először a kiadóval közöljem, így ezt most akkor sem mondanám meg, ha tudnám.

3. A nyári palicsi EPMSz*-konferencián virtuálisan vagy a valóságban találkozol a részvevőkkel?

- Teljes életnagyságban. Az ideinek támája a vándorlás, amely nem (csak) az emigráció története, annál tágabb fogalom. Az EU-bővítéssel kapcsolatban ez ma különösen aktuális, hisz nemcsak történelmi távlatokban lehet ezzel a kérdéssel foglalkozni, hanem ennek van aktuális jelenje és jövője. Szerénytelenül megvallom, a téma az én ötletem volt és ennek megfelelően az utolsó programpont kerekasztal-beszélgetését a Nyugatról Magyarországra betelepült külföldiekkel én vezetem. Ez a vándorlásnak olyan aspektusa, amelyről kevés szó esik, pedig szerintem jelentős és befolyásoló tényező a mai magyarországi életben.
Ezennel szeretettel invitálok minden érdeklődőt 2003. május 25-31. között Szabadka mellé Palicsfürdőre (Délvidék) - program, jelentkezési lap a mellékletben**.

1. Babits-szexregény címmel készül könyved - Babitsról valahogy nem a szex jut eszünkbe. Meg fog változni könyved olvastán a klaszikusunkról a kép?

- A reprezentatív kép aligha változik, Babits és a szex körülbelül hatvan mérföldnyire tartózkodnak egymástól folyamatosan, éppen ez az alapkérdés: mit keres ebben a házasságban? Babits egyféle vízióként élte meg a nőt, maximum szemantikai és szintaktikai problémaként, ami természetesen megváltozik, miután - különleges úti ajándék gyanánt Szabó Lőrinctől megkapja - és hetedik találkozásuk alkalmával feleségül kéri. Tanner Ilonka - az ara - pedig egy húsvér, mondhatni telivér menyecske, akinek nem idegen a férfihús, sem korábban, sem később. Még később az asszonyi hússal is megismerszik. Nem a sajátjáéval, természetesen.

2. Inkább szex vagy inkább regény a Babits-szexregény?

- Elsősorban Babits-Tanner-Esztergom regénye. Inkább regény és inkább szex. Kinek mi a fontos belőle. Nem tárgyleírás, hogyan csinálja, kivel csinálja, miért csinálja, miért nem csinálja senkivel. Miért szorul be a házasságba, ez a legfőbb kérdés. Nem találtam extrém értelemmódosító adatokat, ami mindent felforgatna, megváltoztatna, inkább csak másféle dinamizáció, kevésbé ájult közelítés, máshová kerülnek a értelmezői hangsúlyok. Közben természetesen szex, mert a pénzen kívül a szex a másik egyetlen, ami képes zűrzavart kelteni. Közben pedig regény, Babits házasságának regénye: Miféle szerződést kötöttek, mennyire tartották be, az eredmény melyikük számára mínuszos.

3. Akármit olvasok tőled, a sztori helyett az expresszív szavakkal teli mondatok lüktetésére figyelek egy idő után - ugyanaz a stílus a Babits-szexregényben?

- Azt hiszem, nem. Ez egy valódi kétfenekű sztori, valódi történettel a fővonal alatt. Egy téli hét eseményei, amelyen egy fickó és egy nő nyakig a hóban megkísérli bejárni - a nyolcvanadik évfordulón, egy rádióműsorra készülve a Babits-házasság titkos összetevőit - közben ők is belekeverednek valamibe. Ami megint csak szex.
A baj, hogy még mindig nem vagyok készen.