1. Mi a lényege a Hungarianbest-vállalkozásának?

- A Hungarianbest Magyarország egyetlen átfogó ajándékküldő szolgálata.
Segítünk megkönnyíteni választását a megfelelő kínálattal, amit folyamatosan bővíteni szeretnénk. (Pl: különleges, értékes könyvek, makettek, elegáns fehérneműk, stb.)
Rendszerünkben kizárólag csak olyan művészek ill. cégek termékeiből választhat, akik sok éves gyakorlatukkal és tudásukkal garanciát vállalnak a minőségre.

- Mivel a rendszer német és angol nyelven is elérhető, úgy gondoljuk mindenkinek nagyon egyszerű a használata. Ezt bizonyítja, hogy az első megrendelésünk Argentínából érkezett.

A rendelés menete a következő:
- Válasszon a menüpontok közül! Az adott cég oldalán tekintse meg az aktuális kínálatot! A képre kattintva részletes információt kap az ajándékról.
- A megrendelőlap pontos kitöltésével azonnal elküldheti rendelését.
- A rendelést rendszerünk automatikusan visszaigazolja. Ezen az oldalon található az üzlet számlaszáma, ahova a pénzt utalni kell.
Az ár a magyarországi kiszállítás költségét és az ÁFA-t is tartalmazza. Amennyiben más országba kívánja az ajándékot küldeni, kérjük e-mail-ben vegye fel velünk a kapcsolatot!

3. Ha én Stockholmból el akarom küldeni az Önök segítségével az 50000 forintos jégszobrot a budapesti Képviselőtelepre, vállalkoznak-e a tranzakcióra?

- A válaszunk természetesen: igen. Az ajándék jellegénél fogva csak Magyarország területén belül válalljuk a kiszállítást, így Budapestre is. Ilyen ajándék még a torta, és a virágcsokor is. Ha többi kategóriából választ ajándékot, azt a TNT közreműködésével szállíttatjuk a világ bármely részére.

1.Mit ad ki az Ambrózia Könyvkiadó? Mikor született, hány könyvetek van, miért Ambrózia?

- A görög mitológiában az ambrózia istenek illatos eledele, amelyről azt is megjegyzik, hogy minden romlást megakadályoz. Az 1998-ban Kézdivásárhelyen (Romániában) bejegyzett cég - Ambrózia - könyvkiadást is folytat, s mint ennek a tevékenységnek a vezetője tudván tudom, hogy nem akadályozhatok meg minden romlást az Ambrózia-könyvekkel, s nem is pusztán amiatt, hogy - egyszemélyes kiadó lévén - évente egy-két kötet kiadását vállalhatom. Az adott kistérség (Felső-Háromszék) kulturális értékeinek korszerű értelmezésben tett bemutatásával, "újraolvasásával", illetve itt élő szerzők, alkotó értelmiségiek számottevő s a magyar kultúrában számontartásra érdemes munkáinak kiadásával viszont - reményeim szerint - mégiscsak az építéshez járulhatok hozzá. A kulturálishoz.

2. Van értelme helyi szerzőket kiadni, veszik egyáltalán ezeket a könyveket?

- Szerzője válogatja. Másrészt meg: mindenki valamilyen értelemben helyi szerző. Egyesek lakhelye periférián van, másoké központokban - földrajzi értelemben. Talán azt érdemes fontolgatni, hogy mi teszi vidékivé a perifériát, centrummá a központot. Szóval: a kiadandó munka értékeinek megítélésében próbál a kiadó körültekintő és igényes lenni. Hogy a piacra kerülő könyvnek üzenete legyen - példának okáért - a kézdivásárhelyi és a kolozsvári olvasó számára is. A kiadó első könyvével Bálint Benedek (1860 - 1920), Szentkatolnáról (a mai Kovászna megye) indult fametsző és iparművész "újraolvasását" kezdtük el (1998), a második meg szerzőavatással járt: Németh Csaba (szül. 1951) Etnikumok - felekezetek - konfliktusok című kötete (2000) a politikai történetírás körébe tartozik, a kisebbségi kérdés európai és ázsiai változatait veszi számba, de azzal a céllal, hogy "hazabeszéljen". Az újabb, a napokban piacra kerülő könyv (Szentkatolnai krónika) immár a közvetlen önismeretet szolgálja, hely- és művelődéstörténeti dolgozatokat tartalmaz, szerzője Bakk Pál (szül. 1926) Szentkatolnáról. Az ő közleményeivel lehetett találkozni erdélyi magyar lapok és folyóiratok hasábjain, illetve a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények című akadémiai közlönyben.

3. Meg lehet-e ezeket e-postán rendelni?

- Postai utánvéttel is megrendelhetők.

4. Mikor adja ki az Ambrózia Boér Géza hagyatékát?

- Boér Géza 1989 januárjában halt meg 37 évesen Kézdivásárhelyen, 2002-ben tehát születési évfordulója is lesz. Alapos filológiai munkának kellene megelőznie a verses hagyaték kiadását, s nagyfokú szerkesztői érzékre is szükség lenne - nem is beszélve az anyagi-pénzügyi oldalról. Ha ezekkel mind sikeresen megküzdene a kiadó, akkor Boér Géza egybegyűjtött versei is odakerülhetnének, ahol a helyük a kortárs magyar költészetben. Szívesen magáénak tudná mindezt az Ambrózia, de ha más kiadónak sikerül, az is elégtétellel töltene el. Különben nemhivatalos érdeklődés el is hangzott immár más erdélyi kiadó szerkesztője részéről Boér-kötet kiadása céljából.

1. Gergely Edit-, Szőcs Géza-, Tompa-verseket zenésítesz meg, úgy tűnik, erdélyi költők dalsorozatára készülsz...

5. Hol és hogyan rendelhető meg a CD - egyáltalán mire van nagyobb szükséged: CD-vásárló zene- és irodalomkedvelőre vagy mecénásra?

Tisztelt Gergely Tamás, tegnap este érkeztem haza Sepsiszentgyörgyről. Az ember tragédiájának volt a bemutatója a Tamási Áron Színházban, melyhez én írtam/alkottam a zenét és a koreográfiát.

A dalok születésének egyszerű a története. 1999-ben megismerkedtem Kővári Eszter Sára énekesnővel, aki egy kiváló fiatal szoprán. Eszter nagyon jól énekel kortárs zenét, akkor még huszadik századit mondtunk. Ligeti György Le Grande Macabre című operarájának a budapesti bemutatóján ismerkedtünk meg, és arra bíztatott, hogy írjak számára dalokat, ő bemutatja őket. Ezek után elkezdtem verseket olvasni, keresni azokat a szövegeket, verseket, amelyek nekem tetszenek, illetve amelyek szerintem elénekelhetők. Mivel erdélyi vagyok, ezért természetesnek tartottam, hogy elsősorban erdélyi költők verseit olvassam.

Az úgynevezett sorozat, nem olyan sorozat, amelyik tematikailag összefügg; Gergely Edit és Tompa Gábor egy CD-n? Nincsen semmilyen CD, a múltkor már írtam, egyetlen művem jelent eddig meg kiadónál kiadott CD-n, egy fúvósokra írt kvartett, Ostinato címmel. Viszont 2000. június 15-én volt Budapesten egy szerzői estem, ahol többek között Készenlét címmel bemutatásra került 3 dal, Tompa Gábor 2 versére és Gergely Edit Giardinetto versére komponál zeném, amit Kővári Eszter énekelt zongora kísérettel, illetve a harmadik szoprán, marimbafon és tenor szaxofonra íródott. A koncertről hangfelvételt készítettünk és erről házilag tudunk CD-t készíteni. A szerzői estem programja a következő volt.

1. vonósnégyes, Kedvetlen játék klarinétra és ütőhangszerekre, Elégedetlen dal Tamási Áron emlékére alt szaxofonra, Készenlét, 3 dal Tompa Gábor és Gergely Edit verseire
2. 2. vonósnégyes és részletek az 1100 év Európában című filmzenémből, szintén vonósnégyesre.

A sorozat nem a versek miatt lesz ciklus, hanem a zenei stílus, a zenei megformálás miatt, tehát, a zeneszerző akkori, mostani alkotó periódusa miatt. Szőcs Géza az idén kért, írjak az ő versére is zenét, tehát az úgynevezett sorozat így folytatódik, de nem egy előre, a versek szempontjából összefüggő sorozat készül.

1990-ig vonatoztam, mivel álmodni sem mertem, hogy valaha autóm lesz. De 1990 nyara óta autózom, a példa kedvéért, 2001. március 9-e és most október 23-a között, eddig 26000 km-t tettem meg autóval. Tehát nem a vonaton olvasok, vagy írok, hanem itthon, Budapesten. Az autóban viszont sok zenét hallgatok, de már előfordult, hogy színházi kísérőzenét autóban írtam.

Hogy mire van szükségem? Kiadóra lenne szükségem, illetve támogatóra, mecénásra, aki segítene, hogy nyomtatásban megjelenjenek műveim, partitúráim, illetve hogy stúdióban felvegyék műveimet és CD-n megjelenjenek a kereskedelemben is. A mai világban, ahol információ robbanás (és sajnos más robbanás is van) ez szinte lehetetlen, mecénás, támogató, pénz nélkül.

Remélem, sikerült válaszolni kérdéseidre, tisztelettel,
Budapest, 2001. október 23.
Könczei Árpád

- A Simándi Böszörményi Zoltán országos riportpályázat célja elősorban a fiatal, tehetséges riporterek felkutatása volt. De nem csak ez. Az erdélyi magyar újságírás támogatása, fellendítése, ösztönzése is feledataink között szerepelt és szerepel. A magyar nyelv megőrzése lehetetlen anyagi eszközök bevetése nélkül. Ezt mindenki elfelejti. Én Kanadában "ébredtem" újra magamra, s ott tanultam meg ismét, hogy mennyire fontos számomra az anyanyelv, a magyar nyelv. Visszatérve Erdélybe, a körülöttem megváltozott világba, akkor döbbentem rá, hogy amit Kanadában tanultam, az most nagyon jól alkalmazható itt is. Azaz iskolákat kell építeni, az oktatást fejleszteni, s tudatára ébreszteni a magyar ajkúakat, hogy nyelvet, kultúrát csak gyakorolva, áldozatos munkával lehet életben tartani. Ez nem jön magától, ezt csinálni, tenni kell.

2. Ki volt Simándi Böszörményi Zoltán?

- Simándi Böszörményi Zoltán aradi újságíró volt. Szerelmese a riportírásnak. Hányatott életében, sajnos nem sikerült valami maradandót alkotnia, de az újságírás szeretetét általam át tudta menteni ebbe az évezredbe. Két éve, 1999-ben hunyt el. A róla elnevezett pályázattal szerény emléket szerettem volna állítani annak az embernek, aki az apám volt. Pályatársai voltak, többek között Huszár Sándor, Panek Zoltán, Márki Sándor is.

3. Mennyire színvonalas volt a verseny?

- A színvonalról inkább a zsűrit kéne megkérdezni. Összesen 26 pályamű érkezett be. Ebből egyet kizártak. Ez volt a riportpályázat első kiírása. Ezt minden évben szeretnénk megrendezni. Kérdését azonban nem szeretném lényeges válasz nélkül hagyni. Szerintem a beérkezett riportok többsége érdekes, jól megfogalmazott írás volt.

4. Nem lett dévai tudósító, egyáltalán újságíró a nyertesük, valami baj van az újságírással, hogy menekülnek tőle a tehetségesek?

- A pályázat nyertese Benkő Annamária nem lett dévai munkatársunk, mert közben bejutott az egyetemre, az újságíró szakra. így jelenleg Kolozsvárott tartózkodik. Tehát nem menekülésről, ódzkodásról van ez estben szó.

5. A kontraszelekción kívül mik a romániai magyar újságírás nagy problémái Ön szerint?

- Magam nem vagyok gyakorló újságíró, így nem látom belülről a szakmát, nem ismerem konkrét problémáit. A kérdését érdekesnek és fontosnak tartom. Megérne egy igazi vitát, egy kerekasztal-vitát. Továbbítom kérdését kollégáimnak, hátha ők majd felveszik a bedobott kesztyűt.

6. Ötszáz dollár.. a fáma szerint Ön ennyit ajánlott fel a nyertesnek. Kérdem, meglepődve, hiszen ennyit én Svédországban nem tudnék felajánlani hasonló célra: mennyire mélyre kellett benyúlni a zsebébe, hogy a díj árát a Nyugati Jelen asztalára letegye?

- A pénzt szimbólumnak, jelzésnek szántam. Ezzel is érzékeltetni szerettem vona, hogy mennyire fontos az újságírói szakma, hogy szükség van rá. Máskülönben a kiosztott díjak összege nem ötszáz amerikai dollár volt, hanem összesen 1650 plusz a költségek, diplomák, plakettek, zsűri stb. Jómagam gyáros vagyok, így ezt a pénzt nem kellett a családomtól elvennem.

1. Önök konferenciát szerveznek Szatmárnémetiben, olyat, melynek fő témája: "Az internetes magyar-magyar kapcsolattartás". Kérem, mutassa be röviden a készülő konferenciát!

- Társaságunk egyik fontos feladata a Magyarország határain túl élő magyar kulturális egyesületekkel, szervezetekkel, könyvtárakkal, iskolákkal, szerkesztőségekkel, könyvkiadókkal történő kapcsolattartás azzal a céllal, hogy ily módon is hozzájáruljunk a magyar anyanyelv ápolásának, fejlesztésének ügyéhez és nem utolsó sorban a magyar nemzeti önazonosságnak a fenntartásához. E téren tevékenységünk három évtizede során nagyon sok tapasztalat halmozódott fel, sok eredményt elértünk és sok esetben láttuk tevékenységünk szubjektív és objektív korlátait is.Az egyik objektív korlát volt legalább is eddig: a nehézkes információcsere, amit nem kell ecsetelni a Kárpát-medence országaiban élő embereknek. A közlekedés, a postai levelezés, a "csigaposta" nagyon lassúnak bizonyul az egyébként igencsak felgyorsult élettempónk kommunikációs igényeihez képest. Ezért aztán az internetes kapcsolattartásra terelődött a figyelmünk. Ezért lett a tanácskozás főtémája: "Az internetes magyar-magyar kulturális kapcsolattartás". A tanácskozáson a délelőtt folyamán előadások keretében körvonalaznánk az internetes magyar-magyar kulturális kapcsolattartás főbb jelenségeit, majd délután nyílt eszmecsere keretében tekintenénk át tapasztalatainkat.Tudomásom szerint a maga nemében ez lesz az első ilyen jellegű találkozás/tanácskozás a magyar-magyar internetes korszakban.

2. Miért olyan fontos az internetes magyar-magyar kapcsolattartás?

- Az információs technika robbanásszerű fejlődésével, jelesül az internet megjelenésével és futótűzszerű terjedésével olyan eszközrendszer fejlődött ki, amely a mi határokat átívelő kulturális kapcsolattartásunkat gyökereiben megváltoztathatja: felgyorsíthatja, intenzívebbé teheti, összességében merőben új távlatokat nyithat. Minderre - szervezetileg - ma még alig vagyunk felkészülve. Számos olyan kezdeményezést látunk azonban, amelyek arra utalnak, hogy ez az új eszközrendszer különböző magyar közösségekben vagy akár egyes emberek esetében is hihetetlen gazdag energiákat képes fölszabadítani. Így van ez a világ bármely tájékán élő magyarok és közösségeik körében. Elég csak elindulni egy internetes magyar honlapon, a változatosság színes tárháza bontakozik ki előttünk. Van úgy, hogy órákig bolyongok ezeken a honlapokon Ausztráliától Amerikán át a nyugati szórványban élő magyarok körében, el egészen a Kárpát-medencében élő internetes sorstársaink/kortársaink köréig. Csodálatos az a (valóságos) világ ami e mögött a virtuális világ mögött felsejlik. Azt is mondhatnám, hogy az internetet nekünk, szétszórtságban élő magyaroknak találták ki. De hát így van ezzel minden nép, akiknek a történelem hasonló sorsot adott. Így hát szeretnénk ennek az új korszaknak a hajnalán áttekinteni különböző országokban, földrészeken megszületett kezdeményezéseket a magyar-magyar kapcsolattartás terén. Ezért szervezünk minderről tanácskozást.

3. Ki vehet részt a konferencián, hol tartják, mikor?

- Mivel kezdeti lépésekről van szó, azokat hívtuk erre a tanácskozásra, akik maguk is magyar közösségi honlapokat, portálokat szerkesztenek, üzemeltetnek Magyarország határain kívül. Nehéz volt a válogatás, hiszen a magyar nyelvű honlapok száma szerencsére igen nagy. Ezért aztán az volt a válogatás szempontja, hogy ebben az első körben - ha ez sikerül, további találkozókat is szeretnénk rendezni - főként az általános kulturális honlapok vezetőit hívjuk egybe szakmai eszmecserére. Ezeket a honlapokat magunk böngésztük ki a nagy választékból, küldtünk nekik meghívót a hionlapokon található elérhetőségeik alapján. Időpont: 2001. október 30., kedd, 9.00-18.00 óra között.. Helyszín: Szatmárnémeti, Scheffler János Lelkipásztori Központ.

4. Mutassa be, kérem, a Társaságot, mely a konferenciát tartja!

- A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát (akkori nevén: Anyanyelvi Konferenciát) 1970-ben hozta létre Kodály Zoltán, Bárczi Géza nyelvészprofeszor Illyés Gyula és még sok magyar értelmiségi már jóval korábban elindult kezdeményezésére. Célunk a Magyarország határain kívül élő magyarság segítése anyanyelvi és kulturális önazonossága megtartásában, ápolásában és fejlődésében. Szakmai tanácskozásokat szervezünk pedagógusoknak, könyvkiadóknak, lapkiadóknak és -szerkesztőknek, illetve az ő saját programjaikhoz nyújtunk szellemi, erkölcsi és anyagi támogatást, anyanyelvi és Magyarország-ismereti nyári táborokat szervezünk Magyarországon, határainkon túli magyar gyerekeknek, középiskolás fiataloknak; könyveket adunk ki és megjelentetünk egy kéthavi folyóiratot: Nyelvünk és Kultúránk címmel. És általában sokat vagyunk jelen személyesen is különböző rendezvényeken, mert még ebben az elektronikus világban is elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a személyes találkozást az emberekkel.

5. Ha már az internet áll a középpontban, miért nem a világhálón tartják a konferenciát?

- A konferencia azért nem az interneten zajlik, mert éppen hogy annak látjuk szükségességét, hogy egyszerre legyünk egy helyen személyesen, azaz "offline", ahogy a szakzsargonban (angolul) mondjuk. Sajnos, az Interneten, "online" állapotban még nem tudjuk - talán soha nem is fogjuk - helyettesíteni ezt a nagyszerű állapotot: mások személyes társaságának, a legközvetlenebb eszmecserének a lehetőségét. Az Internet arra jó, amire jó: a gyors, pontos információcserére, rövid (listás) eszmecserékre. Az offline állapot ezek felett van. És bensőségesebb, emberibb. Mert hát emberek vagyunk és nem gépek. A gépet használjuk. S nem a gép (internet) használ minket.

6. Mikor fogják sikeresnek tartani?

- A konferencia már akkor sikeres lesz, ha néhányan (már eddig: több tucatnyian jelentkeztek vissza, tegyem mindjárt hozzá: nagy örömmel az offline lehetőség miatt), ha megtesszük az első lépést, s a tanácskozóteremben megismerhetjük egymást. Találkozhatunk, akik eddig "csak" a képernyő előtt nyomkodtuk a bilentyűket, miként azt most én is teszem, az általam nagyra becsült Gergely Tamásnak írva e sorokat, akit soha életemben nem láttam, hangját nem hallottam, csan annyit tudok róla, hogy jó dolgokat csinál, olvastam több interjúját és most éppen Stockholmban ül, várva válaszaimat, mert a bukaresti Romániai Magyar Szónak készíti ezt az interjút... Nem érdekes mindez? Több mint érdekes: tettekre hív, cselekvésre késztet. Hát ezért megyünk Szatmárnémetibe.

1. Úgy tűnik, Ön örök úthengeren robog - webcsináló kedve nem apad, s nem fogy ki web-hengere alól a vers sem. Legalábbis az erdélyi meg a csángó. Miért kellett web-oldalukat újrastrukturálni?
(http://irodalom.elender.hu/erdely)

- Szeretem ezt a virtuális antológiát. Az a csoda benne, hogy Cseke Gáborral évekig úgy építgettük, hogy nem találkoztunk. Ha véletlenül nem jön Budapestre, ma sem ismernénk egymást. Szerencsére igen kedves, szimpatikus ember, akkor is a barátom lenne, ha itt lakna. Egyébként nem "csak" az erdélyi és csángó költészetet gyűjtjük ebben a virtuális antológiában, hanem elindítottuk a Román költők oldalait is http://irodalom.elender.hu/roman.
Nem csak azért, mert igen nagyra becsüljük a román költészetet, nem csak azért, mert sajnálnánk, ha az irodalom iránt érdeklődők nem ismernék meg ezeket a csodálatos fordításokat, hanem azért is, mert úgy véljük, tartozunk ezzel a gesztussal. Ha békét és tiszteletet akarunk, akkor ismerni kell egymás kultúráját. Nincs erre jobb eszköz, mint az Internet.
Az oldalt azért kellett újrastrukturálni, mert kilencven költő már túl soknak bizonyult, átláthatóbbá kellett tenni a szerkezetet. Még nagyon sok munkám lesz vele, de nem baj, nagyon szeretem.

2. Van-e értelme a "webhengerkedés"-nek - hányan látogatják az oldalt?

- Nem tudom. Nem építettem bele számlálót, de megteszem. Attól tartok, hogy nem lesz túl nagy a látogatottság, de ez nem baj. Az örökkévalóságnak dolgozunk, ráérünk.

3. Ön lenne a webszerkesztője Periszkóp Pál meg Bakter Bálint frissen megjelent közös, "feleselő-kötetének", mit szeretett annyira abban, hogy a teljes négykezest kitette?

- Nagyon jó könyv. Az a csodálatos benne, hogy tőlem pár száz kilométerre készült, de valahogy itt is írhatták volna. Lehet, hogy ez maga a borzalmas globalizáció.

4. E-könyvet tisztelhetünk a Robogni örök úthengeren, avagy mit vétettek a dáliák című kötetben?

- Nem. Én úgy gondolom, hogy az e-book az, ami e-book olvasóval, az erre gyártott eszközzel lapozgatható. Munkahelyemen, a Webigennél az egyik dolgom az, hogy e-bookokat szerkesztek. Magyarországon ezek az eszközök még nem terjedtek el, de mi úgy készülünk a fejlődésre, hogy egy kis könyvtárat adunk az olvasóknak. Ezek a www.eol.hu oldalról tölthetők le az PC-re fejlesztett olvasóval együtt. Természetesen ingyenesen. Nagyon érdekes, hogy eszköz, e-book nincs Magyarországon, mégis hihetetlenül sok könyvet töltenek le az olvasók. Ez azt mutatja, hogy az emberek vennének kortárs irodalmat, ha lenne pénzük.

5. Na és "mit vétettek a dáliák?"

- Nem mondom meg. Én is utálnám, ha a könyvem bármelyik titkáról valaki kifecsegne valamit. El kell olvasni!

---

Andrassew Iván oldala: http://www.andrassew.hu
Email: ivan@andrassew.hu

---

Beszédes István | Bíró Béla | Balla D. Károly | Bányai Péter 2. | Bányai Péter | Periszkóp Pál | Bordos Annamária | Tóth Károly Antal | Balassa Bálint | Dobi Kriszti | Borcsa János | Könczei Árpád | Böszörmény Zoltán | Komlós Attila | Andrassew Iván | Kinde Annamária 8. | Gergely Edit | Bíró Béla | Periszkóp Pál és Bakter Bálint 3. | Kinde Annamária 7. | Kinde Annamária 6. | Periszkóp Pál és Bakter Bálint 2. | Orbán János Dénes | Alföldi István | Periszkóp Pál és Bakter Bálint | Kinde Annamária 5. | Ambrus Attila 2. | Molnár Gusztáv | Selyem Zsuzsa | Cseke Gábor | Kinde Annmária 4. | Láng Zsolt 2. | Damó István | Kinde Annamária 3. | Szabó Csaba | Sall László | Kinde Annamária 2. | Esztegár Csaba és Klára | Kinde Annamária | Mervel Ferenc | Zsigmond Andrea | Lőrincz Ildikó | Király József | Ambrus Attila | Láng Zsolt |