Különkiadás, 2002.december:
Kolozsvár Társaság megalakulása!

Tizennégy kolozsvári értelmiségi Kolozsvárért, jövőnkért! az egykori kincses város jelenéért és jövőjéért, végtére a szó szoros értelmében: kincsei megvédéséért, ápolásáért és fejlesztéséért megbeszélést hívott össze november utolsó vasárnapjára az Unitárius Püspökség Kossuth Lajos utcai épületének dísztermébe. Nem árt megemlíteni a kezdeményezőket, hiszen nemcsak a helyi, hanem az erdélyi, sőt a romániai magyar értelmiség ugyancsak jól ismert és az itteni magyar közösségért már eddig is sokszor bizonyított és sokat letett jeles személyiségekről van szó. Éppen ezért, foglalkozásuk ás működési területük említése nélkül, csupán ábécé szerinti felsorulásukra szoritkozunk.

Tehát, ők tizennégyen:
Balázs Imre József, Benkő Samu, Egyed Ákos, Egyed Péter, Farkas Mária, Horváth Andor, Jakab Gábor, Kántor Lajos, László V. Ferenc, Salat Levente, Tibád Zoltán, Tibori Szabó Zoltán, Vetési László és Visky András.
Több mint száz meghívott vett részt - nagy részük fel is szólalt! - a rendezvényen, melynek célját a kezdeményezők így fogalmazták meg:

leltárt készíteni a problémákról, Kolozsáar - sajnos, egyre apadó magyar társadalmának helyzetéről, gazdaságáról, a vállalkozások lehetőségeiről és távlatairól, a kultúráról, az iskolák állapotáról, továbbá a kisközösségek helyzetéről.

Az egybegyűlteket Kántor Lajos, a Korunk című folyóirat főszerkesztője köszöntötte. Ezt kovetőleg Horváth Andor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, közismert közíró, szerkesztő olvasta fel a kezdeményezők "Kolozsvárért, jövőnkért!" című nyilatkozatát. Ez közös gondolkodásra és cselekvésre szólítja föl Kolozsvár magyar polgárságát, azaz a tervezésből és munkából álló közös teendőkre. A nyilatkozat világosan és egyértelműen szögezi le: eljött az ideje annak, hogy mindazok, akik törődnek vagy törődni akarnak a város sorsáért, tegyenek is valamit érte. A most alakuló közösségnek jövőképet kell kialakítania a világ bármely táján élő magyarok számára megkülönböztetett jelentőségű városról. Azt kell megcéloznia, aminek a teljesülésére lehetőség van. Gondosan és valóságosan kell építkezni, mégpedig az élet minden terüleéen, helyet kell teremteni a fiataloknak és teret adni mindannak, ami jól végzett munka, elismert teljesítmény, az értelmes élet esélyeit növelni.

Három vitaindító előadás hangzott el ezután. Egyed Ákos, a jeles történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnoke Kolozsvár történelmi múltjáról és az ebből leszűrhető tanulságokról beszélt. Elmondta többek között azt is, hogy a múlt század 90-es éveitől, amikor az erdélyi, közte a kolozsvári tudományosság ismét elkezdhette az önszerveződést, az EME 1346 rendes taggal, 90 alapító taggal, 1715 egyetemi és főiskolai hallgatóval, 70 ezer kötetes könyvtarral rendelkezik. A továbbiakban Salat Levente a városban kínálkozó építési lehetőségekről, Tibád Zoltán pedig a rendszerváltás óta eltelt időszak polgári társadalmi, oktatási ás gazdasági próbálkozásait vázolta. Nagyszámú hozzászóló egészítette ki a beszámolókban elhangzottakat és fejtetette ki elképzeléseit Kolozsvár jövőjéről, az itteni magyar jövőépítés lehetőségeiről, a konkrét megvalósítási módozatokról. A kolozsvári, erdélyi közélet olyan ismert személyiségei kapcsolódtak be a megbeszélésbe, mint többek kozott Szabó Árpád unitárius püspök, Fodor Sándor író, Eckstein-Kovács Péter szenátor, Vekov Károly parlamenti képviselő, Kötő József színháztörténész, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) elnöke, Sebesi Karen Attila, a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének tagjai sorába fogadott kolozsvári Agnus Rádió szerkesztője, Balló Áron, a Szabadság napilap főszerkesztője, Ráduly-Zörgő Éva, pszichológus és testnevelőtanárnő, érdemes sportmester, volt főiskolai világbajnok gerelyhajító, dr. Fábián Miklós, neves tüdőgyógyász főorvos, Simon Gábor, az Állami Magyar Opera igazgatója.

A résztvevők megbízták a kezdeményezőket a Kolozsvár Társaság működési alapszabályzatának kidolgozásával. A társaság jogi bejegyzése előtt újabb tanáacskozást rendeznek, ezen megvitatják az elkészült dokumentumokat.

FOLYTATÁS...