Karinthy még csak a szeren lógott, mi meg már a hálón.
Azok a magyarok, akik szerteszét szóródtak a világban,
így tarthatják a kapcsolatot egymással anélkül, hogy
kimozdulnának szobájukból. Sok virtuális ismeretség
köttetik így.
Komlós Attilának a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi
Társaságától az az ötlete támadt, hogy összeszedje
ezeket az embereket, akik talán még sohasem
találkoztak, egy testközeli találkozóra, 2001. október
30-án, Szatmárnémetiben. Azért jöttünk itt össze... hogy
ne legyünk széjjel - összegezhetnénk a konferencia
célját.
Sokan voltak a meghívottak (lehettek volna többen
is...), de kevesen maradtak, akik eljöttek. Úgy látszik,
a földrajzi távolságot még mindig kevésbé lehet
áthidalni. A konferencia mégis sikeresnek mondható.
Sok olyan dolog hangzott el, ami egy gyors e-mail
kereteibe nem férne bele.
Aki már bolyongott a világháló szövevényében, biztosan
rátalált - akár véletlenül is - egyik-másik sorstársa
honlapjára, vagy közületek, szervezetek, néha
magánszemélyek oldalaira, amelyek a magyar kultúrát
népszerűsítik.
A magyar nyelv világnyelv, mondhatnánk, mert szinte
mindenhol élnek magyarok. A magyar kultúra pedig
ugyancsak elismert szerte a világban. E kettőt
képviseli a találkozót szervező 30 éve megalakult
nemzetközi társaság, előzőleg Anyanyelvi Konferencia,
melynek tevékenységéről Komlós Attila beszélt.
A korszakváltás után társaságuk a kultúra legmodernebb
terjesztőjére, az Internetre is odafigyel, mert a
technikai fejlődés új ajtókat nyit a
gondolatközlésben. Ezért válogattak a hálón fellelhető
magyar honlap-szerkesztők közül ki olyanokat, akiket
meghívtak erre a találkozóra, a további magyar-magyar
kapcsolattartás céljából.
Az elektronikus könyvtárak képviseletében Budapestről
érkezett Moldován István, az OSZK virtuális
osztályának, a MEK-nek (Magyar Elektronikus Könyvtár)
a vezetője. Tevékenységük a www.mek.iif.hu vagy
www.mek.oszk.hu címen követhető.
Az elektronikus könyvtárak célja összegyűjteni minden,
az Interneten magyar nyelven megjelent dokumentumot,
és virtuálisan hozzáférhetővé tenni a magyar irodalom
gyöngyszemeit. Az epa.oszk.hu-ban az Elektronikus
Periodika Archívumot találhatja az érdeklődő,
folyóiratok, hírlevelek gyűjteményét.
Hasonló nonprofit vállalkozás a Neumann János
Digitális Könyvtár, melyet Reisz T. Csaba képviselt.
Címük: www.neumann-haz.hu.
A Neumann-ház olyan csemegéket tartogat olvasói
számára, mint a Digitális Irodalmi Akadémia,
magyarországi postacímek, telefonszámok
közgyűjteménye, BHI - Bibliotheca Hungariana
Interneticana, magyar CD-ROM-ok diszkográfiája,
Nemzeti Audiovizuális Archívum, irodalmi évfordulók
jegyzéke.
A Kolozsváron néhány fiatal által szerkesztett, és
hamar népszerűvé vált Transindex erdélyi közszolgálati
internetes portál (www.transindex.ro) működését
Kelemen Attila mutatta be. Ez egy sokoldalú weblap,
hírekkel, pályázati figyelővel, magazinnal,
körkérdésekkel, linktárakkal, disputa-fórummal,
mutatós grafikai megjelenítésben. Lefordítják a román
lapokban megjelent cikkeket magyar nyelvre, a
www.gordian.ro címen pedig a magyar nyelven írott
újságcikkek hiteles román fordítását találják meg az
érdeklődő román olvasók.
Kolozsvárról később befutottak még a Világhírnév
képviselői, Szabó Csaba újságíró mesélte el
megalakulásuk kalandos történetét, honlapjuk:
www.vilaghirnev.ro
A HHRF (Hungarian Human Rights Foundation) magyar
emberijogi szervezetet 1976-ban alakította meg New
Yorkban Hámos László, a külhoni magyarok jogainak
védelme érdekében, amikor Romániában a magyarságnak a
Ceauşescu-rendszer atrocitásait kellett megszenvednie.
A pártfogásuk 1994 óta kiterjedt már a virtuális
világra is: ingyenes tárhelyet és egyéb segítséget
biztosítanak a határon túli magyar sajtónak,
kisebbségi magyar újságoknak. Mindezekről Kott Ferenc,
a szervezet budapesti képviselője számolt be. Címük:
www.hhrf.org, itt olvasható a legtöbb anyaországon kívüli magyar nyelvű lap.
A felsoroltakon kívül még sok más honlap-szerkesztő,
vállallkozó, közületi képviselő is jelen volt
Magyarországról, Erdélyből, és helyi szervezetek,
magánszemélyek is eljöttek az egynapos szatmárnémeti
találkozóra. Képviseltette magát a HTMH - a Határon
Túli Magyarok Hivatala és a NKÖM - a Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma is.
A jugoszláviai magyar internetezők egyáltalán nem
könnyű helyzetéről levélben értesített Miskolczi
József vállalkozó Szabadkáról, aki nem tudott
személyesen eljönni az általa internetes végpontnak
nevezett Vajdaságból. Honlapjuk felkereshető a
www.tippnet.co.yu címen.
Kárpátaljáról többen is jöttek, hiszen ez a térség van
a legközelebb Szatmárnémetihez.
Az ukrajnai helyzetet
megismerve, őket sem kell irigyelni technikai
felszereltségük és fejlesztési lehetőségeik miatt.
Mégis sok kezdeményezésről, kulturális informatikai
tevékenységről számoltak be, a www.bereg.uzhgorod.ua
vagy a bereginfo.com cím alatt lelhetők fel a
virtuális térben.
A szlovákiai meghívottak nem érkeztek meg, őket a
www.magyar.sk címen kell keresni.
Amiatt, hogy ezek a címek időnként változnak, és még
az sem biztos, hogy mindenki számára ismertek, akiket
pedig érdekelnének, felmerült egy magyar linktár
igénye. Csakhogy a már meglévők fenntartói,
tulajdonosai igencsak védik, saját tulajdonuknak
tekintik ezeket, mert valóban elég nagy munka
összeszedni, frissíteni az elérhetőségeket. Ám ezekért
pénzt kérni akkor, amikor sok-sok ember - mint ahogyan
itt elhangzott - puszta lelkesedésből,
magyarságtudatból, szeretetből aprópénzért vagy akár
ingyen tölti ilyesmivel az idejét, enyhén szólva nem
ildomos, mondhatni disznóság... A vállalkozói haszon nem
lehet szempont olyan ügyben, amikor a magyar nyelv és
a magyar kultúra terjesztéséről, a magyar emberek
öntudatáról, önazonosságuk megőrzéséről van szó.
Reméljük, egyszer majd a számítógép ugyanolyan otthoni
kézi eszköz lesz majd, mint ma a telefon, amellyel
kapcsolatot tudunk tartani a világ másik részén élő
nemzettársainkkal, a virtuális Magyarország
honpolgáraival.
Debreczeni Éva a Szatmári Friss Újság munkatársa
Aki nem volt ott, az itt szóljon hozzá a Fórumban!
Copyright 2001, TransyCan | Design:©Moshu