MENÜ
"a Trianon-örökség kommunikációval visszavonható"
1. Az általad főszerkesztett honoldal http://www.hunsor.nu a legdinamikusabb a nyugati magyar honoldalak közül: többszörösen "lefordítja a világot" - a magyarországi magyart a kisebbségi magyarra, a kisebbségi magyart a magyarországira, a magyart svédre (Svédországban élnek a szerkesztők), a svédet magyarra. Óriási internet-birodalom a Hunsor, amit bebarangolni egy nap nem elég. Nemcsak a svéd kap információt arról, hogy mi olvasható például a Bihari Naplóban, de Budapestről egyetlen kattintással megtudják, nemcsak hány fok van Norrköpingben, ahol a honoldal készül, de a stockholmi börze adatai is könnyedén elérhetőek. Mit mondjak. a honoldal segítségével, a kapcsolt internet-linkek révén követni lehet, milyen magyar, román, urdu, arab nyelvű könyvet adtam én ki munkahelyemen a Stockholmi Nemzetközi Könyvtárban. Hogyan jött létre a Hunsor?
1997-ben született meg bennem az ötlet, hogy itt, Skandináviában egy honlapot kell alapítani és felépíteni, amely egy, a Skandináviában elő magyarok átfogó információs forrásaként működhetne. Erre a gondolkodásra pont egy ilyen honlap hiánya késztetett. Tudtam, hogy nincs mire várnunk. Reméltem, hogy a sokkal nagyobb egymásközti kommunikáció erősíteni fogja az itten élő magyarok öntudatát, az egy közösséghez tartozás érzését fogja kiépíteni.
2. Honnan a név?
A név egyszerű rövidítése a Hungarian-Swedish Online Resources szavaknak, amely magyarul a Magyar-Svéd Online Forrásokat jelenti, tehát Magyarország, a Kárpát-medence és Svédország/Skandinávia felé irányuló információk, tudósítások, értesítések, de kisebbségkutatás, magyar emberjogi és kisebbségi helyzetek megfigyelése, hírfigyelés, stb.és mind egy helyen. Nem titok, az angol nemzetközi kapcsolatokban, de tájainkon is, a legtöbbször használt, jól ismert és beszélt nyelv, így a HUNSOR név, nagyon jól bevált, mert egyszerű, könnyen érthető, és könnyen megjegyezhető.
3. A legtöbben csak magyar nyelven közölnek a magyar valóságról.
A célunk, hogy minél több emberhez jusson el a magyar ügy híre. Pont azért, mert munkánk olyan terjedésű és természetű, hogy nemzetközi határt átlép többször is, így munkánk határon túllépő tevékenysége inkább hangsúlyt ad, a magyarság gondjait és helyzetét, akarván nemzetközileg és egyben itt Skandináviaszerte is, minél jobban ismertetni. Ezért kell a két- avagy háromnyelvűség is, tehát hogy minél tágabb és több nyelvet tudó közönség tudomást szerezhessen a magyar ügyről, országunk sikereiről, vagy éppen vívmányairól.
4. A magyar valóság nálatok az anyaország meg a kisebbségek mindennapja és múltja.
Ez valóban így van. Mi itt Svédországban megteszünk mindent, ami csak tőlünk telik, hogy minél jobban felvilágosítsuk az itten élő népeket, az itteni médiát, de a Skandináviában elő magyarokat is egyben, Magyarországról, a Kárpát-medencei magyarságról, a magyar kisebbség súlyos, kilátástalan és kiszolgáltatott helyzetéről.
5. Különös figyelmet szenteltek a Vajdaságnak. Mivel magyarázható ez?
Különös gondot fordítottunk mindég, az alapítástól egészen máig, a vajdasági honfitársaink, testvéreink sorsa iránt, és nemcsak azért, mert én magam topolyai vagyok, de azért is, mert mi itt mindannyian nagy aggodalommal figyeltük és továbbra is figyeljük az otthoni fejleményeket, a robbanásra kész és állandóan feszülő helyzetet.
6. Körleveletek van, és felvállaltok egyebet is: Hollai Ottó könyvét láttam a honoldalon, Tar Károly internet-lapját a Ligetet.
És itt nem áll meg a lista, mivel emberbaráti segélygyűjtéssel is foglalkozunk, és gyűjtéseink idáig mind sikerrel jártak. Erről is bővebben olvashat a tisztelt olvasó a HUNSOR, "Gyűjtési Akciók" oldalán. Ez mint sok minden más is, megtalálható a HUNSOR címlapján.
Mindég hallgatunk a HUNSOR olvasótáborának a véleményére, javaslataira és ötleteire, sokszor pont a levelezési listánk által érkezik szerkesztőségünkbe az az ötlet, amely "utat tör". Így indult a levelezési listánk is.
A levelezési lista tartalma, a tagok részvételétől, saját küldeményeiktől függ, sokszor tartalma tükrözi azon magyarlakta vidékek eseményeit, történéseit, amelyek úgymond "tollhegyen vannak", és szerintem is ez így természetes. Én, mint idáig is, még soha nem kellett, hogy kizárjak valakit és ritkán kellett figyelmeztessem a tagokat, csupán egy-két esetben, de véleményem szerint, listánk elég nyugodt. Mindenki annyit szerepel a listán, amennyi ideje, vagy esetleg a témához tudása és tehetsége van beleszólni, véleményt kinyilvánítani. Fontos megjegyezni, hogy a tagok szabad véleménynyilvánítási joggal rendelkeznek, ezek a jogok tőlem, mint moderátortól, nincsenek és idáig nem is volt szükség, hogy meghatározva, vagy kifogásolva legyenek. Ezek véleményem szerint a demokrácia alapelvei közé tartoznak.
A körlevél/hírlevél viszont saját válogatásom. A HUNSOR Hírfutár a Magyar-Svéd Online Források honlapjának hírközlőjeként működik. Az értesítéseket, segélykéréseket, tájékoztató jellegű leveleket, és egyszerű hírleveleket én válogatom, mindég nézve és ügyelve, hogy azok tartalma az összmagyar ügyeket és aktuális kérdéseket érintse. Együttműködünk különböző szervezetekkel, de magánszemélyekkel is, híreink, tudósításaink, oldalaink sokszor pont az együttműködésünk eredményeként láthatók és olvashatók. Így jött létre a Magyar Liget internetes kiadása is, amely Tar Károly kezdeményezésére született.
7. Kik csinálják a Hunsort? Egy ember munkájánál ez jóval több.
Most hárman vagyunk a szerkesztőségben: Hodik András, Raffai Zoltán és én. Tudósítónk van a Vajdaságban, Kanadában, Belgiumban. Együttműködünk magyarországi, norvégiái, finnországi, dániai és svédországi szervezetekkel és magánszemélyekkel. András és Zoltán a "HUNSOR Hírfigyelő Központ" főszerkesztői, ahol napról napra hírfigyelést folytatnak, leginkább összpontosítva a médiában megjelenő határontúli magyarokkal foglalkozó hírekre és tudósításokra. Saját írásaik és tudósításaik leginkább a svédországi fejleményekkel, avagy eseményekkel foglalkoznak. András esszéi és versei is megtalálhatók oldalainkon. A svéd nyelven megjelent, különböző témával foglalkozó munkák, amelyek a magyarság igen fontos és kimagasló történelmi eseményeivel foglalkoznak, nemigen találhatók meg svéd nyelven más honlapon Svédországban. Itt a "Honfogaló magyarság", az "1848-as Forradalom és Szabadságharc", a "Vajdaság jeges hetei 1944-ben", az 1956-os Szabadságharc és Forradalom emlékére készült oldalakra gondolok. Az oldalak külalakja, kivitelezése, azok felépítése, felfrissítése az alapítástól máig saját munkám.
8. Hányan látogatják a honoldalatokat, mi a legnépszerűbb rovat?
Oldalaink igen látogatottak és erről a szerkesztőségünkbe érkező levelek is tanúskodnak. Kiemelnék egypár tényezőt, amely fontos szerepet játszik oldalaink látottságát illetően: a HUNSOR a magyarság összefogását célzó tevékenységet fejt ki; a HUNSOR az összmagyarság érdekeiért áll ki, azokat tájainkon ismerteti és azok érdekében is szólal meg; a honlap kínálata sokrétű, a tartalma releváns és változatos; a HUNSOR a a szólásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás híve, fenntartója és ápolója; a HUNSOR a magyar ügyet szolgáló anyagok publikálásán dolgozik, és ezt magyar, svéd és angol nyelven jelenteti meg. Mivel itt információs forrásról van szó, itt minden, a Kárpát-medencében és világszerte működő és létező magyar jelentős napilap, online újság, szervezet, alapítvány internetes címe megtalálható. A belépés ezekre a "forrásokra", legyenek azok, délvidéki, erdélyi, kárpátaljai, felvidéki vagy éppen finnországi magyar szervezetek címei, mind elérhetők a HUNSOR címlapjáról, így ez az az oldal, amely legjobban látogatott, de erősen vetélkedik vele a "HUNSOR Hírfigyelő Központ" oldala, és a "Délvidéki Fejlemények" oldala is. A kisebbségkutatással foglakozó oldalak és a segélygyűjtési akciók oldalai is igen aktívan látogatottak.
9. Ki vagy te, Kormos László? Hogyan vezetett el az utad Norrköpingig és a Hunsorig?
A nemzet és összmagyarság felé gondolkodom és tevékenykedem, a HUNSOR alapítója vagyok, a "fárdhatatlan honlap építész" a "Magyar Liget", a dél-svédországi magyarok családi lapjának internetes főszerkesztője, a helyi "Szent István Norrköpingi Magyar Egyesület" aktív vezetőségi tagja, és egyben két levelezési lista moderátora.
Délvidékről származom, 1991-ben kerültem ide ki, az okát, annak hogy miért és hogyan kerültem ide, talán nem kell, hogy részletesen magyarázzam, mivel az ottani helyzet és történések ismertek Európa- és világszerte, elég talán hozzáfűzni, hogy katonaszökevényként kerültem ki Svédországba. 1991-ben egyetemi hallgató voltam a szabadkai közgazdasági egyetemen, amikor a Nagy Szerbiát építő ultranacionalista politika idegenbe üldözött. Itt bejártam a 2000 km-es Svédország menekülttáborait, és nem ijedtem meg új életet kezdeni a vadidegenben. Jelenleg egy főiskolai vonalat végzek, számítógépes-informatikát, angol és svéd nyelven. Norrköping a második megálló, ide Kirunából, Svédország legészakibb városából kerültem 1994-ben. Nős vagyok és két kisgyermek apja.
10. Milyen a nyugati magyarság "internet-valósága"?
Nehéz feladat számomra innen Svédországból, ahol majdnem minden otthonban van egy gép, ítélkeznem vagy általánosítanom. 1997-től figyelem a nyugaton élő magyarok internetes fejlődését, és azt kell válaszolnom, hogy gyorsabban és dinamikusabban is mehetett volna és ma is mehetne ez az egész. Sokszor a tudás és anyagi eszközök sem bírnak és tudnak segíteni, ha a jóakarat nincs meg. Pedig nekünk magyaroknak, akik szerteszét szakadva élünk a világ összes elképzelhető táján, az internet óriási lehetőségeket kínál és kínálna, ha ezt valójában nemcsak megértenénk, de tennénk is valamit az ügyben.
Én úgy érzem, ennek a felfogása, felkarolása és egyben ennek a kommunkációformának a teljes elfogadása, a nyugaton élő magyarság soraiban még most is valahol középszinten van. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek jól működő magyar oldalak a hálón. Vannak, de szerintem még több kellene. Először is minden európai ország magyar egyesületeinek, országos szövetségének kellene, hogy legyen egy jól működő honlapja. Ez a honlap összekötőpontként szerepelne, és az országban élő magyarok információs forrásaként kellene működnie. Ezt szerintem a szervezetek a vezetőségeken belül, egy rugalmas, dinamikus és erre a feladatra kész IT-felelős kinevezésével kellene, hogy megoldják. Ezek pedig egymással és más a magyar ügyekkel foglakozó szervezetekkel kellene, hogy fenntartsák a kapcsolatot. A Magyarok Világszövetségének ebben vezető szerepet kellene vállalni, ha minden nehézség ellenére, erre is volna idejük. De reménykedjünk!
Északon már működik is pár nevezetes honlap. Itt a dániai, finnországi és svédországi honlapokra gondolok, ahol többé-kevésbe információ, közlemény, tudósítás, levelezési lista és más egyéb is megtalálható. És itt jön a képbe a HUNSOR honlapja, mintegy összeköttető és találkozóhely, a hálón, ahol sok minden összefonódik, ahol elérhetők és az egymással kapcsolt címek által megtalálhatók az itten élő magyar szervezetek honlapjai, a különböző skandináv országokban működő szervezetek által történő rendezvények színhelye és időpontjai is.
11. Tapasztalataid szerint milyen az utódállamokban élő magyarság internet-kultúrája? Mitől lehetne jobb? Van-e rá konkrét javaslatod?
Sajnos az internetezők száma az anyagi helyzet miatt a magyarság létszámához viszonyítva elenyészően kevés. És ezen pedig fontos lenne változtatnunk. Átgondolt és jól szervezett lépésekre volna szűkség az anyaország és Kárpát-medencében létező szervezetek együttműködésével. Itt megint a Magyarok Világszövetségére gondolok, mint koordináló félre, ahol a HTMH és a határon túli magyar legitim szervezetek együttműködése kellene, hogy megoldásokat találjon, esetleg együttműködve belföldi és külföldi vállakózókkal, és eziránt érdeklődő szervezetekkel.
Sok sikeres magyar vállalkozó van külföldön; itt Nyugat-Európára és Észak-Amerikára gondolok, és ezek, lehet az eddiginél is nagyobb figyelmet kellene, hogy fordítsanak a Kárpát-medence felé is, mert vannak érdekes magyar partnerek, és az invesztálásra figyelemre méltó erdélyi, felvidéki, magyarországi cégek. Azok támogatása, a partnerség sokat jelentene a határon túli magyar közösségek számára. Így lehetne még több számítógépfelhasználó és több információcsere valamint egymásközti együttműködés, ahol a határ még kevésbé volna fontos, és még kevésbe játszana ekkora szerepet mint ma.
Gergely Tamás
email címe: gergely90@hotmail.com
___________
Életrajza »
Copyright 2001, TransyCan | Design:©Moshu