MENÜ
"a Trianon-örökség kommunikációval visszavonható"
Lázár-Günther-Rédai - kik ők, honnan bújtak elő, s álltak egy Internetportál élére?
Rédai Attila: Nos, az úgy történt, hogy vidékünk "lemaradottsága" ellenére hozzánk is eljutott évekkel ezelőtt, igaz, egy kis késéssel az Internet. Nagyjából azonos korosztályúak vagyunk, a húszas éveink elején-közepén, nyitottak az újdonságra, s próbálva kihasználni az új lehetőségeket, s megpróbáljuk birtokunkba venni a technikát. Nem az Internettel kezdtük, mindhárman már legalábbis számunkra hosszúnak tűnő éveket töltöttünk el a média világában, s szakképzettségünk is újságírói - míg Ottó és Csaba egy kereskedelmi rádió zeneszerkesztőjeként tengették mindennapjaikat, jómagam karrierjéből talán már nem is hiányzik semmi ezen a területen. Dolgoztam már tévéstúdióban hosszabb-rövidebb ideig négyben, megyei és országos napilapnál, igaz, rádiózásból egyelőre csak a szakmai gyakorlatozásom idején jutott ki. Mindannyian munkahelyi adottságaink révén már a legkorábbi időkből kapcsolatba kerültünk az Internettel, már csak idő kérdése volt, hogy fogyasztóból mikor lépünk elo szolgáltatóvá.
Csíkszeredának nem ez az első "webvállalkozása", gondoljunk, ugye az Élő Erdélyre, arra, hogy ott "székel" a dmoz romániai képviselője (Székely Dénes), a sok egyéni honoldalra. Miért olyan erős Csíkszereda? Éreztétek-e, hogy a város szellemisége segített a portál létrejöttében?
R.A.: A világháló szellemisége hatott talán ránk, egy ilyen hatást nem lehet behatárolni egyetlen városra. Egyébként sem látni jártunkban-keltünkben a csíkszeredai utcákon túl sok buzgó műhelyt, ahol a jövendő honlapok szerkesztési elveit fejtegetnék. Amikor a hálón barangolunk, egyébként is kifelé tekintünk, hisz ez többnyire erre szolgál. Annyi bizonyos, hogy tapasztalatom szerint is valóban a város méretéhez képest jobban jelen van az Interneten, de hogy mi ennek az oka, nem tudnám megmondani. Talán egyszerűen az átlagon felüli itt a felhasználók száma, esetleg elszántabbak, vállalkozókedvűbbek itt az emberek - ez számomra rejtély.
Mi is az általatok most indított portál - www.hirek.ro - szándékotok szerint?
R.A.: Egy olyan hírközlő médium, amelyre jelenleg még nincs példa a romániai magyar Internetes piacon. Jelen pillanatban nem ismerünk más honlapot, ahol szinte valós időben, frissen, tényszerűen tájékoztatnák az olvasókat az erdélyi magyar közösség legfontosabb eseményeiről. Jómagam erre a kezdeményezésre egyfajta - nagyon remélem, sikeresnek bizonyuló - kísérletként tekintek, amelyet istenigazából nálunk még senki nem próbált ki, mert senki sem próbált saját erejéből megmaradni ezen a piacon. Mindannyian tudjuk, hogy az Internet a jövő médiuma, s találunk már arra is példát világszerte, hogy a hasonló Internetes kiadványok meg tudták alapozni létjogosultságukat, gazdaságilag is, sőt, szépen gyarapodni is tudtak. Most már csak az a kérdés, hogy ez Erdélyben beválik-e.
Az, hogy saját anyagot publikáltok, sajátossá teszi a portált - miért kell a Hírek.ro-nak írt híranyag? Miért nem elégedtek meg azzal, amit más tesz: szelektálni a papírformában és a világhálón is megjelenő napilapokból?
R.A.: Ez már az előző kérdésre adott válaszunkból is kiderülhet - saját tudósítók nélkül nem tudnánk elérni kitűzött célunkat. A napilapokban megjelent információk legjobb esetben tegnapiak, márpedig mi a mai híreket akarjuk nyújtani olvasóinknak. A napilapokban megjelent hírek sok esetben részrehajlóak, műfaji tisztaságuk erőteljesen megkérdőjelezhető, sok híranyagban fontosabb az újságíró személyisége, mint az esemény, amelyre reflektálnia kéne. Jól tudom, hogy áll ez, hiszen benne vagyok a szakmában, s olyan lapnál is dolgoztam, amelyre ráillik a fenti leírás.
Kik a munkatársak? Az általam ismertek: Tóásó Áron Zoltán, Kinde Annamária gyakorló újságírók, honnan igazoltak át a többiek?
R.A.: Minden tudósítónk már kipróbált "öregje" a különbözo erdélyi sajtóorgánumoknak, de nem kértük arra őket, hogy otthagyják jelenlegi állásukat, hiszen nincs is szükség erre. Ugyanakkor nem kezdőket kerestünk, hanem tapasztalt szakmabelieket, akiknek nem kell külön elmagyarázni, mit is értünk hír vagy tudósítás alatt, s akiknek a tényszerűség követelménye sem mond újat, még ha eredeti munkahelyükön nem adódik alkalmuk ezt gyakorolni különböző okok miatt. Mert akármilyen furcsa, az erdélyi magyar sajtóban ezt a fajta újságírást a legnehezebb gyakorolni, a lapok majd mindegyike politikailag vagy gazdaságilag elkötelezett, vezetősége kiöregedett. Így lesz az eredmény az, ami: egy műfajtalan, régies felfogásban készülő írás-elegyeg, amelytől az olvasó megzavarodik, mert nem azt tudja meg, hogy mi történt környezetében, hanem azt, hogy mit gondol erről az újságíró vagy a szerkesztőség, amely a maga részéről nem tudja, hogy mit is gondoljon, mert először tisztában kéne lennie azzal, hogy hová, kihez tartozik, kit nem szabad megsértenie és kit muszáj... Szóval bonyolult a helyzet. Persze azért sokkal jobb, mint például Magyarországon, mert ott már rég rájöttek arra, hogy miképpen is lehet manipulálni a tömeget úgy, hogy az olvasó közben azt hiszi, objektíven tájékoztatják. Itt legalább őszintébbek vagyunk.
Valóban első közlés, ami nálatok olvasható?
R.A.: Mindenképpen, hiszen nálunk olvasható a legkorábban. Mivel munkatársaink többsége egyébként az írott sajtóban dolgozik, a technikai feltételek következtében később kaphatnak hírt az újságok olvasói az eseményekről.
Konkurrencia-e akkor a Hírek.ro és ha igen, kinek? A többi portálnak? A papírújságoknak, melyek a világhálón is léteznek, mint amilyen a Romániai Magyar Szó, A Krónika, a megyei lapok?
R.A.: A klasszikus, nyomtatott sajtóval való konkurrencia csak abban az esetben lehetséges, amennyiben ezeknek mondjuk a televízióadók is versenytársuk. Ha ezt elfogadjuk, akkor igen, de azért a legtöbben nem szoktuk ezt elfogadni. A többi portálnak mindenképpen konkurrensei vagyunk, habár én nem látom még azt a portált, amely a mi kínálatunkkal a mi célközönségünket célozná meg.
"Erdély hírportálja" - így hirdetitek magatok, nem túl nagy mellény ez? Mi akkor például a Transindex, ha ti Erdélynek "a" hírportálja vagytok? Ti lennétek az új nemzedék, mely minden korábbit félresöpör?
Lázár Csaba: Amikor kikristályosodott bennünk, hogy mit szeretnénk, rájöttünk, hogy igazából nincsen még hozzánk hasonló az Interneten. Tehát nem létezik jelenleg egyetlen olyan magyar nyelvű erdélyi hírportál, amely rendszeresen, naponta frissülő híreket közöl Erdélyből, Erdélyről és (főként) Erdélynek. Tudniillik nekünk fo célunk, hogy Erdély minden pontjáról azonnal közöljük a friss híreket. Ha ez sikerül, és miért ne sikerülne, az Erdély hírportálja megnevezés tökéletesen tükrözi a valóságot. A Transindexet szerintem nevezhetnénk Erdély portáljának, de nem hírportáljának. Azt hiszem, a különbség érezhető.
Milyen közönségre számítotok - milyen társadalmi rétegre, életkorra? Honnan: Erdélyből, Magyarországról, Nyugatról?
R.A.: Célközönségünk, egészen hivatalosan fogalmazva a magyarul tudó Internet-fogyasztók tábora, amelynek tagjai munkahelyről, Internet-klubból vagy otthonról látogatnak a hálóra, s informálódni akarnak a körülöttük zajló világ eseményeiről. Remélem, a világban szétszórt magyarok élni fognak a lehetőséggel, hogy így tájékozódjanak az erdélyi magyar vonatkozású hírekről, de nagyon számítunk a saját magyarjainkra, akik remélhetőleg egyre nagyobb számban jutnak majd hozzá az Internethez. Természetesen ugyanakkor tudjuk, hogy a legtöbb Internetező fiatal, tehát megpróbálunk, képletesen szólva, minél kevesebbet mellébeszélni, anyagaink tömörek és célratörőek. Közvélemény-kutatásokból tudjuk, hogy a fiatal korosztály fogyasztja a legkevésbé a nyomtatott sajtót, de hát valahonnan ők is meg kell tudják, mi történik Erdélyben – s akkor itt vagyunk mi.
Hogyan fog ez a vállalkozás anyagilag kinézni? A reklám tart el bennetek vagy valamilyen intézmény, szervezet?
L. Cs.: Mindenképpen a reklámon van a hangsúly, de más forrásokat is próbálunk keresni, viszont azt nem vállaljuk, hogy bármilyen intézmény vagy szervezet "kibérelje" a Hírek.ro-t. Az objektivitást és a portál függetlenségét mindig szem előtt tartva próbáljuk megkeresni a szükséges anyagi hátteret.
Mennyire vagytok függetlenek? Elköteleztétek-e magatok valamelyik politikai párt, szervezet mellett?
R.A.: Teljesen függetlenek vagyunk, nem köteleztük el magunkat egyetlen politikai párt vagy szervezet mellett sem. Ez nemcsak, hogy hitelromboló lenne, ellenkezik a cég üzletpolitikájával is.
Milyennek tartjátok az internetezés mostani állapotát Erdélyben?
L. Cs.: Az utóbbi két évben hatalmas fellendülés volt észlelhető az internetezés iránti érdeklődésben Erdélyben is, de ez még mindig csak a kezdet. A következő években várhatóan csökkennek az internetköltségek az új, korszerubb technikák megjelenése, valamint az Internet-szolgáltatók számának növekedése által. Manapság az Internet a kommunikáció egyik leggyorsabb, leghatékonyabb és mondhatni alapvető formája, hamarosan szerintem minden otthonban valamilyen formában helyet fog kapni.
Mitől lehetne az jobb?
L.Cs.: Nem kell erőltetni, javul magától. Pontosan úgy, ahogy most lassan mindenki ráébred arra, hogy számítógéppel könnyebb az élet, rá fog jönni arra is, hogy az Internet is nélkülözhetetlen.
Szerintetek mi a webhelyzet Magyarországon?
L:Cs.: Ha hasonlítani szeretném az erdélyi magyarságéhoz, mindenképp azt mondhatom, hogy előrehaladottabb a helyzet. De ha a két országot nézzük, Románia IT szempontból mindenképp jobban áll, mint Magyarország. De ami minket érdekel: a magyarországi magyar embernek is megvan minden lehetősége, hogy naponta bekukkintson az e-mailjébe és még böngészhet is kedvenc Internetes lapjain.
"Románia IT szempontból jobban áll" - kérlek szépen, részletezzétek!
L.Cs.: Ha csak azt vesszük, Romániában vannak a világ legjobb hackerei. És közismert dolog az is, hogy nem a programozói egyetemekről kerülnek ki a legjobb programozók, hanem a kézre kerített hackerek közül. Lehet, hogy csak az országok méreteinek tulajdonítható, de a statisztikák szerint több mint kétszer annyi romániai internet- fogyasztó és internet-kínáló (ISP) van, mint Magyarországon.
Ismeritek a Magyarországon kívüli magyar internetcsinálókat?
L.Cs.: Személyesen? Nem. Interneten tartjuk-e a kapcsolatot? Nem. Munkájukat? Merem állítani, hogy a fölét és a zömét igen.
Kiktől tanultatok? Egy ennyire "kész" portállal nem lehet a semmiből előlépni...
L.Cs.: Örvendek, hogy késznek nevezed a portált, habár csupán most indultunk, most kezdünk eljutni arra a szintre, hogy kiszűrjük a hibákat, még mindig építünk, alakítunk, és megpróbáljuk kihozni mindenkiből és mindenből a maximumot. De ez nagyon nehéz, pláne, hogy tervbe vettük, és hamarosan elindítjuk az Erdély Rádiót is, amelyről bővebben talán majd egy másik interjúban beszélhetünk. Kitől tanultunk? A csapat összeállításakor arra törekedtem, hogy olyan embereket kapjak, akik szakemberek. Hogy ki honnan tanulta szakmáját, nem az én dolgom. A portált közösen hoztuk létre, természetesen inspirálódtunk már befutott portálokból, szaki ismerőseinkhez feltett kérdéseink általában válaszra találtak, és saját fantáziánk, jártasságunk az Internet világában megszülte ilyen formában a Hírek.ro–t.
A hagyományt követi a portál felépítése, nagyjából ugyanaz, mint egy napilapé, a belpolitikai hírektől kezdve a vicceken keresztül a társkeresőig... Lesznek-e egyéni színfoltjai a Hírek.ro-nak?
L.Cs.: Az elején még nem volt szándékunkban olyasmit létrehozni, ami új az Internet világában, habár te magad jelentetted ki, hogy az a tény, hogy saját híranyaggal dolgozunk, már eléggé sajátos... Mi azt terveztük, hogy egy olyan portált készítünk, amelyet azok olvasnak, akiket érdekel, hogy mi is történik Erdélyben. Hogy hagyományosak vagyunk? Igaz, de mint már mondtam, ez még csak a kezdet. Még van időnk egyéni színfoltokat létrehozni, ha szükségét látjuk, ám ha erre sor is kerül, vigyázni fogunk arra, hogy megmaradjon a hangsúly a híreken és azok frissességén, objektivitásán.
Mi lenne a különbség a szex, pornó meg az erotika között? Nálatok eléggé összefolynak a ...női bájak.
L.Cs.: Előbb tisztáznunk kellene, mi számít erotikának és mi az ami már ennél több. Számomra a női test megmutatása még erotikaszámba megy, a portálon közölt képek szerintem erotikusak. Szexet, pornót nem fogunk közölni, legalábbis nem ezen a portálon. Az erotika rovatunk célja, hogy a portál "komoly" oldalának átböngészése után is találjon valami szemrevalót az olvasó. Itt megjegyezném, hogy az erotikában is "objektívek" szeretnénk lenni, ezért hamarosan a női olvasók számára is közlünk egy-két látnivalót ebben a rovatban!
Nem lenne egyszerűbb és kifizetődőbb Erotika a Hargitán címmel indítani valami kifizetődőbbet?
L.Cs.: Az ötlet bennünk is megfogalmazódott, de egyelőre még csak ötlet maradt. A kivitelezés nehézkes, tekintetbe véve, hogy az erdélyi magyar hölgyek sokkal visszahúzódóbbak, mint például a magyarországiak. De előbb utóbb, ha szükségét érezzük ennek, lépéseket teszünk a hargitai erotika képekbe öntésének irányába.
Mit gondoltok, mit szól mindehhez Hunyadi János, vagy őt csak a címetekben használjátok? Jó, legyen, mondjuk, Széchenyi. Más szóval, mi ez, amit csináltok: a közösségnek hasznos cselekedet vagy pénzszerzési lehetőség, esetleg pusztán játék?
R.A.: Ha játék, akkor viszont véresen komoly. A vállalkozás szigorú üzleti és szakmai alapokra helyeződik, nem babra megy a játék. Az embereink nem ingyen dolgoznak, a számlákat nem lehet megnyerő mosolyunkkal kifizetni. Ezért akarunk valami olyan dolgot csinálni, ami hasznos cselekedet a közösség számára és ezáltal az elképzelés fennmaradását is biztosítja.
2002. október
Gergely Tamás
email címe: gergely90@hotmail.com
___________
Életrajza »
Copyright 2001, TransyCan | Design:©Moshu